Nárai Csilla vagyok, húsz éve foglalkozom felnőttekkel, gyerekekkel. Gyermekkori emlékeim határozták meg pszichológiai, szociálpedagógiai, fejlesztő pedagógiai irányultságomat. Mindig érdekelt a másik ember, a segítés. 2007-ben létrehoztam a Sors, mint Esély Alapítványt, amely öt és fél évig tartott fenn egy családi napközit. A gyakorlatban tapasztalt problémák hatására alapítványunk kiterjesztett tevékenységi köre lett az 5-12 éves korú gyermekek egyénre szabott fejlesztése.
Fontos számomra a gyerekekben meglévő „készletek” ápolása, a deficitek, hiányok megszüntetése, az önkifejezés fejlesztése. Bármit fejleszthetünk, bármit taníthatunk, ha a gyermek nem fejezheti ki önmagát. Középpontban a GYERMEK áll, az ő lénye, lelke, az iskolai feladatok elvégzéséhez szükséges testi- lelki készenlét elsajátítása.
Nagyon tisztelem és szeretem a gyerekeket, csodálatos felfedezni egyediségüket, megismerni valódi énjüket.

Célom az, hogy amit a gyermek tud, azt fel tudja használni!
Az információszerzéshez készen álljon!
Alkalmas legyen az ismeretszerzéshez!
Tudjon tanulni! – és a tudását felhasználni!
Ki tudja magát fejezni!
Emlékezzen arra, amit tegnap még tudott!
Érezze jól magát a világban!